2011. március 14., hétfő
elhesegetés
Nézem, ahogy ő fordul, ahogy fordul meg velem a világ, a szellő a vállon, a nedves levegő a hajon göndörít. Istenítve a csend fuldokló zaját üvölt fel halkan néhány nyugdíjas pár méterre a párnás székeken. Egy igazi kivívott diadal az övék, s már a terhüket is én cipelem. Nézem, ahogy fordul be a sarkon az a vágyitatott párocska, nekem gyorsabb sokkal gyorsabb a célig, míg ők sétálnak. A füst, mely magába zárt, és sosem enged, oly lassú, de mindig kell, nem hagy egyedül. Nézi, ahogy szenvedéllyel párnacsatázok az érzelmeimmel, s ahogy fordulok, fordulok meg. Az idő lassú, lassabb, mint neked. Kézen fogva hadonászok a számban lévő kis zsigerekkel, ahogy másznak a gyomorból a szívbe, ahogy sétálnak le az ereken a hálószobába. Meghazudtolva önmagam lassan, nyugodtan de szívbemarkolón fordulok meg. S ha írnék, de kérded mit, megénekelném ezt a táncot idebenn, újból és újból, míg el nem fogy az inger, hogy meg kell fordulnom.
2011. február 25., péntek
Ágyon
Fordulok, fordulok meg.
Az álom nálam nem kopog.
Ha néznélek, lennék irigy,
hogyan lehetsz ilyen nyugodt
Fordulok, fordulok meg.
Hallom, hogy kattog, hallom
képzeletbeli órád.
Mézédes álmod süket de
itt a vágy oly' hangos, az elmém
hallom, hogy kattog, hallom.
Én egyedül, én vagyok
meztelen, ki kínálja magát.
Szeresd, bántsd, féltsd, használd.
Gyönge, ijedt, de a tied
én egyedül, én vagyok.
2011. február 24., csütörtök
Én sem
Én meg a fény
2011. január 4., kedd
A legboldogabb szösszeneteim
- amikor megkaptam az első mountain bike biciklimet
- amikor úgy döntöttem Egerben tanulok tovább
- amikor alsóban egy lány a legjobb barátnőjének nevezett
- amikor apukámmal először strandra mentünk
- amikor tesómtól megkaptam a Disney meséket
- amikor először megfogta egy srác a kezemet
- amikor a szomszédnéni azt kérte rajzoljak neki
- amikor első lettem egy irodalmi pályázaton
- amikor először egy hímnemű azt mondta: Szép vagy!
- amikor először egy hímnemű azt mondta: Szeretlek!
- amikor először egy hímnemű őszintén azt mondta: Szeretlek!
- meg még van egy-kettő, de az titok! ;)
- amikor úgy döntöttem Egerben tanulok tovább
- amikor alsóban egy lány a legjobb barátnőjének nevezett
- amikor apukámmal először strandra mentünk
- amikor tesómtól megkaptam a Disney meséket
- amikor először megfogta egy srác a kezemet
- amikor a szomszédnéni azt kérte rajzoljak neki
- amikor első lettem egy irodalmi pályázaton
- amikor először egy hímnemű azt mondta: Szép vagy!
- amikor először egy hímnemű azt mondta: Szeretlek!
- amikor először egy hímnemű őszintén azt mondta: Szeretlek!
- meg még van egy-kettő, de az titok! ;)
2011. január 2., vasárnap
kettőEzerTíz
Fényben ülések, széltolások, kávék, cukrok, füstölgők, édesek, sósak, lekvárosak, diósak, meggyesek, kakaósak. Egy elcseszett kapcsolat, aztán egy mégelcseszettebb kapcsolat, sírások, örömök, szakítások, boldogságok. Tejföl, zsömle, túró rudi, vodka narancs. Szerda esték, barátok, lötyögések, szerenádok, pince, bor, sör, tánc, zene. Rajzolás, jégen csúszás, beszélgetések, Eger, barátnők, írogatás, vers, próza, vizsgák, tanulgatások, EKF, Egal, Bíboros, alvások, elkésések, bocsánatkérések, pukkadások, örömködések, séták, Pilinszky-k, Ady-k. Majd nyárba unós, szerelembe esős, boldogságos, főzelékesbe egy napig ingyen dolgozós, nevetős, sírós, ölelős, tanulói jogviszonyt kockáztatós, kétségbeesős, de nagyon szeretős, Párizsos, kockulós, repülős, mindenbe magamat beleütős, fázós, nem alvós, macskázós, Búcsókoncertes, Medvés, néha depizős, bosszankodós, hiányzós, romantikás, pilledős, kellemes de mindenképpen tartalmas búcsú KETTŐEZERTÍZtől. :)
by Reni
by Reni
2011. január 1., szombat
Csönd
Csönd van buszon, téren, váróban, sétálva egyedül, a billentyűkkel, a tollakkal, az iskolapadban, s melletted. Hóban taposok, fejem leszegezem, szemem kívánja a könnyeket, de ezúttal nem kapja meg. Most is csak zakatolok, mint minden áldott percben. Mert csönd van, s elviselhetetlen, kínzó, gyötrelmes nyugalom, amit gyűlölök, s mégsem tudok elűzni. Nyugalomban vagyok borzasztó békétlen, üvöltök csöndesen, imádok halkan, szeretek szörnyen, alszom ébren. Én szeretve haragszom, én futva sétálok, én bizalmatlan remélek. Minden mozdulat bénult, s minden bénaság mozgalmas. Néha sebesülés nélkül vérzek, s néha nevetve könnyezek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)