Sor

ez az, ami már képzelve is átjárja testem
ez az, amit már oly sokszor másoktól lestem
lépdelve vagy áttörve mindenféleképp érzem
ez amit, már oly' sokszor elképzelt minden részem

nem kívánok mást, csak lennél itt
nem kérek én mást, csak hallhatnád,
amit kimondatlan gondol elmém
azt a sort, amit te írtál tudattalan belém

rímtelen esztelen

Írnék pár sort, ha volna rím, de nem találok. Elszállt, mint ahogy az eszem, melyet egykor magaménak tudtam, orvul kisajátították. De nem haragszom, nem vagyok mérges, nincs bennem düh, sem megbánás, s hogy szemrehányást tegyek, nem érzek készetetést. Boldog vagyok így ész nélkül, könnyedén, tudattalan suhanok. Magasabb, szebb hatalom uralkodik itt: a szívben. :)