2010. szeptember 11., szombat

prózahangú versecske

Szeretlek

Most valami üvölteni készülő csöndben
érzem lappangó feszültséged,
s kimondatlan mézédes szavak szakadnak
be nem remegett hangszálaidon.
Azok ott csak a fejben, pár néma mosollyal
nyugtázzák létezésük a ki nem mondott
szégyenlős érzéseknek.
S mind hiánytalan, szemtükörben önmutogató
hátra nem hőkölt parányi szikrák,
egy csendben megbúvó tűznek
lázas szemérmei.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése